Basszus, ezek már megint itt vannak - sóhajtott fel az egyik vendéglátó vadász a begördülő rendőrautó láttán. A hangjába és őrnagyi mivoltába szerelmes yard-csaj, először is szoros gyűrűbe rendezett bennünket maga köré, nehogy értékes mondandója egyetlen foszlánya is elvesszen a ködös párába. Bejelentette, hogy szondázás és irat ellenőrzés következik. Mindenkinek - értik - mindenkinek, például annak a feleségnek is, aki csak kísérte a férjét.

Az rendben van, hogy vadászat előtt nem lehet inni. Az is rendben van, hogy a vadászati dokumentációknak nálunk kell lenni, de hogy miért volt szükség a várható vadászai jogszabály módosításainak ismertetésére - a vadászatra szánt időt rabolva -azt senki sem értette. Volt ugyan javaslat  - bár csak halkan, mert a hölgy a humort valahol egyszer elveszhette -  hogy a vizslákat sem ártana leszondáztatni.

Azért előnye is volt, a közel egy  egyórás csesztetésnek - a köd kezdett oszladozni - ami jót tett a fácánok repülési kedvének - így a teríték már feledtette a reggeli bosszússágot. A kicsivel több mint kétszáz fácán jót mutatott a terítéken.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.