Először hó esett, vizes, fagyos, súlyos, ledöntve fákat, bokrokat, villanyvezetékeket. Erre jött egy pár órás ónos eső, ami mint egy vastag üveglap borította be az alul lévő havat. Ez nem volt elég, erre jött egy jó adag porhó réteg. Érdekes módon határozta meg - ezt a jelenséget egy meterológus - azt mondva, hogy a hó úgy esik, mintha porcukor hullana az égből.

Nos, ebből a három rétegű "szendvicsből" halálos lepel képződött a határban, amiben az őzek, szarvasok képtelenek menni, mert az éles hegyes körmük töri az üvegszerű havat, felsebezve, felvérezve csülkeiket. Az aranysakálok vígan tudnak a kemény hófelszínen boldogulni, nem törik be alattuk - ezért számukra ez az időszak, a  terülj-terülj asztalkám ideje. 

Lehet, hogy végzetes lesz  - a már egyébként is megcsappant őzállományra - ez a havas, ónos esős télvége? 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.