Tudom, nem lehet "mintha" vadászni, mintha jött volna a vad, mintha meglőttem volna...stb. Pedig lehet ! 

A történet imígyen szól. Arra a rosszemlékű lesre ültem, amire legutóbb - még a hűvös tavaszban -  fegyver, meg hátizsák nélkül másztam föl, miután mindkettőt otthon hagytam. Akkor, egy autómban tartott pokrócba csavargózva koptattam a lassan múló perceket - mert ugye "civilként" elég okafogyott, a lesen ücsörgés.

Nos, az akkori fegyvertelen este helyett, most az izzadtság szakadt rólam, aminek a szúnyogok felettébb örültek, jöttek is tömegestől. A tikkasztó melegben, bágyadt csend ülte meg a rétet, csak egy fácánkakas tipegett a szóró felé, ahol csak egy két szemet csippentett föl, majd az erdőbe szaladt, mintha kergetnék.

Fél kilenc felé - amikor egy kicsit enyhült a forróság - a szemközti erdőből egy bak bújt ki nagy óvatosan.Állandó fejrázással és a fülei mozgatásával próbálta hessegetni a szúnyogokat, de sikertelenül.  Már szabad szemmel is jól láttam, amit a távcsövem csak megerősített, hogy egy nagyon szép, szabályos, reményteljes bak áll előttem.

Miután ez a bak a kímélendő kategória volt, így egy kicsit "játszottam" vele. A puskám távcsövében is megkerestem, a hajszálkeresztett az oldalához passzítottam és miután csak a billentyűt kellett volna meghúzni - de nem tettem - így olyan volt, mintha eljtettem volna. A bak is belement a játékba, mert a lesem előtt szépen lefeküdt - mintha találat érte volna !

Ugye, hogy lehet "mintha" módon vadászni?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.