Lehet, hogy "tőgymeleg" cinizmus, ha ezt a jeles névnapos napot felemlegetem, de sorsszerű, hogy egy naptári napban olvadnak össze.. Nekem ez a nap, a szokásos vadásznapok egyike és ebben a minőségében  kiválónak minősítem. Mármint a magam részéről, miután egyetlen Viktor, vagy Lőrinc nevezetű ismerősöm sincs, a "távoliakat" meg csak hírből ismerem. 

Nekem, mint távolságtartó értelmiséginek, sem a hatalomhoz, sem a gazdagsághoz nincs közöm - hála Istennek - így az ünnepeltekhez sem. Részemre ünnepivé a Garai gerlék tették ezt a napot, "akik" olyan remek bemutatót tartottak műrepülésből, hogy a sok munkától a puskacső is bemelegedett, tehát így lett a fentebb említett jelzővel, kiváló a nap. 

De a történet nem lenne kerek, ha a vadászat előtti halászlét nem említeném, holott az tette fel a koronát a napra - kissé megelőlegezve az utána történteket. A Matyi halász klasszikus bajai módon főzi a halászlét, aminek a lényege a jó ízű hal, a jó paprika és bogrács alatti lobogó tűz.

Két tányér után úgy gondoltam, ha egyetlen gerle sem lesz délután, én már akkor is elégedett vagyok az eddigiekkel.De sikerült egy olyan helyet találnunk, ahol sok gerle repkedett, mondjuk vadásziasnak talán nehezen nevezhető, dűledező szravasmarha telep  akácfái és egy közeli napraforgó tábla között. Még az sem szegte kedvem, hogy a telepről egy hasonló lepusztult állapotú fickó - csak unaloműzés képpen -  próbált bennümket elzavarni - de sikertelül. 

Tehát összegezve, egy jó halászlé egy jó vadászat, ezt a napot mégis bearanyozta. A többiekkel meg nem foglalkozom.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.