Hét hónapos böjt után - ami két fácán szezon között terpeszkedik - végre elkezdtük. Azt már előre sejtettük - az időjárás előrejelzés alapján biztosan tudtuk -  hogy nem lesz könnyű.  A sejtésünk meg arról szólt, hogy a kukorica betakarítással hogyan állnak a gazdák, mert ha sok a lábon álló kukorica, a fácánok abban bújnak, bolondok lennénnek a terített asztalt otthagyni!

Nos,a debütálásunk napjára akkora szélvihar kerekedett, hogy még bennünket is billentgetett. Ráadásul meleg Déli szél formájában, nyárias meleggel. Ezt ugye sejtettük, mint a Moldova történetben az öreg paraszt a repüőn, hogy egy hátra bukfencnél be fog szarni, a valóság meg olyan lett, - mint az övé - hogy mindez a nyakunkba esett. Meleg szél, ácsorgó kukoricák, ráadásul kőrben mindenütt a szorgos gazdanép serénykedett a sok-sok milliós, jól megtámogatott csili-vili munkagépeikkel. 

Nem szaporítom, a terítéken négyen álltunk kőrbe egy kakast, "akire" én is lőhettem volna, ha nem megy a háttérben egy szép sárga kombájn. Így, másra maradt a lövés öröme,  nekem az a "megtiszteltetés" jutott, hogy elvihettem az autómig és haza is hozhattam. 

Őbelőle lett a szezon első fácánlevese! És most újra egy recept, amit Csanád vadőrtől tanultam és ki is próbáltam ! 

A levesben főtt fácán mellét fel kell kockázni, hozzá főtt tojásokat darabolni, lilahagymát apróra vágni, ananász konzervet kis kockákra nyiszitelni, majd az egészet  - házilag készített - tartármártással nyakon önteni !

Biztos siker, amit a tisztára kinyalt tál bizonyított ! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.