Becsukott könyvnek, csak a hátlapjára lehet írni, erre vetemedek most. Úgy zártam le a blogos időszakomat - ami 14 évig tartott - hogy a vadászati támákból szinte mindent kipréseltem, már nehéz volt újat írni. Erre hívatkoztam ! Ez igaz is, de csak részben. A másik dolog - egy kis technikai huncutságot elárulva - hogy a blogomban napra készen lehetett látni, hogy hányan olvasnak, a látogatók számát is tudtam. Bevallom, inspirált is !

Nos, múlt hónap végefelé, egyik napról a másikra a blogomra látogatók száma nulla lett. Na jó - gondoltam - ez egy olyan nap, hogy senkit sem édeklek, hiszen annyi minden történik a világban, hogy ennyi információ özönt nem is egyszerű követni senkinek. De azután a következő és az azt követő napokon is nulla volt a statisztikám, három héten keresztül ! Az írói ambicióim porba hulltak és ekkor döntöttem, hogy vége. Ezt érezheti egy színész, amikor felmegy a függyöny, elkezdődik az előadás, de rémülten látja, hogy üres a nézőtér!, 

Persze, kezdett gyanús lenni, amikor ismerősök hívtak, hogy olvasták a "zárszavamat", stb. Ha olvasták, akkor a statisztikám miért nulla? Több mint gyanús lett, hogy a blogom forgalmazója hibázott, ugyanis a napokban újra látható lett a látogatók száma, sőt....!

Most alszok egyet, lehet, hogy kettőt is, hogy - önmagamat nem meghazudtolva - , az elmúlt 14 évet lezárva, a "könyvet" becsukom, de nem kizárt, hogy egy újat elindítok!

Tehát alszok egyet !  

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.