Szülővárosom, Szolnok és nagyszüleim faluja  - Nagykörü között, a szőke jelzős Tisza adta gyerekkoromnak a fürdési, horgászati és strandolási élményeket. Nyáridényben is nagyjából a mederben csordogálva, olykor a partvédő gátakat zabolálatlanul ostomolva.

Mi lett ebből a szépségből mára!  Egy félig -meddig kiszáradt patakocska, amin át lehet lábalni. Húsz évvel ezelőtt Afrikában láttam ilyen időszakosan kiszáradt folyókat, akkor el sem tudtam képzelni, hogy ez velünk is megesik!

És még mindíg  csak csorog ki az országból az éltető víz - árterek hiányában - félszáraz csatornává züllesztve a folyóinkat! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.