A fegyver, a vadász "munkaeszköze" -ha végletesen leegyszerűsítjük azt a "meghitt" kapcsolatot, amit őseinktől örököltünk. Az első kezdetleges eszközök, a kőbalták, hajítódárdák, a vadászat eszközei voltak, megalkotásukhoz kézügyesség kellett, a vadászat sikeréhez pedig az, hogy a vadászó horda tagjai kommunikáljanak egymással, tehát  beszéljenek.  Faragó professzor szerint, az emberré válásban  a vadászatnak  volt elsődleges szerepe.

Azután az a fegyver, ami eredendően az  élelemszerzést  szolgálta - sajnos - harci eszközzé vált, kiszabadult a szellem a palackból és hadiipar formájában a világ legnagyobb üzlete lett.  "Húzó ágazat"!   Gyártottak hozzá szlogeneket is, az egyik ilyen torszülemény, hogy a békét is fegyverekkel kell megvédeni. A világon egy maréknyi fegyvergyáros látja el az acsarkodókat, olykor a szemben álló felek ugyanazon gyártmányú fegyverekkel ölik egymást. A hadiiparnak nincs etikája !

A kicsit hosszúra nyúlt moralizálásom után rátérnék a lényegre. Kis "vadászbrigádommal" megnéztük a Keceli hadtörténeti kiállítást, ami Európa legnagyobb kültéri seregszemléje a  volt Varsói szerződés országainak  haditechnikájából. Miután mindegyikük "katonaviselt" ember, így lehetett nosztalgiázni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.