Az evolució során a hüllők egy részéből  madarak fejlődtek ki - hogy egyszerűsítsek, egyik-másik hüllő tollat növesztett és huss, felemelkedett. A  friss "megtollasodás" ( ebben az esetben nem a gazdagodás jele)  a szárnyak növesztése, arra nagyon jó lett,  hogy felszállhassanak vele a fára, mert a földszinten nagyobb volt a veszély, mint a gallyak között. Jó pár ezredévük volt rá, hogy megszokják a légi közlekedést, úgy annyira, hogy némelyik már le sem száll soha. Illetve ritkán, mint pl. az albatrosz, amelyik képes egy évig is vitorlázgatni a tenger fölött. De ez csak egy kis ornitológiai kitérő volt,  most jön a lényeg, ahová ki akarok lyukadni.

Egy hét óta, a környék macskái sem bízhatnak másban, mint szárnyak növesztésben, miután -  jóvoltomból - megjelent az ősi ellenség, "Vahur.". Nem egyszerű a kis szarost pórázát tartani, amikor meglát egy macskát és belefeszül a nyakörvébe. Azt hiszem - előbb utóbb - minden környékbeli macska a saját portája lakója lesz. Vagy lábtörlő !

Én szóltam !

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.