Alig pár perccel múlhatott hat, amikor már a horgásztó partján próbáltam az egymás hegyén- hátán cipelt botok zsinórjait kigubancolni. Azután a csalizás következett,  csontkukacok közé egy szem kukorica fűződött a horogra - szóval nem csak a táskámban volt szendvics, a halak is ezt kapták. Nagy reménnyel ültem a botok mögé - hiszen ez a nap, egy szezonnyitó esemény -  csak sikeres lehet. Úgy spekuláltam, hogy tavaly óta ezek a halak nem láttak horgon kukacot, ezért kötelességük  élénken érdeklődni az újdonság iránt. Kéretik bekapni !

Bevallom, izgalmamban nem rágtam le a körmöm. Felüdülés volt unokám unaloműző ötlete, ugyanis futóversenyt rendezett a csontkukacoknak. A sárga színű győzött, kukachosszal.

Fél nap alatt két kapásom volt, ez két életunt pontyot jelentett. Éppen ennyi kell egy halászléhez !

Csendben megsúgom,  vadászni jobban szeretek !

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.