Ha ízlelgetem a két szót, hogy barát, vagy vadászbarát - akkor túl nagy különbséget nem találok közöttük. Érzelmi töltést tartalmaz mindkettő, de a vadászat még a "sima" barátságon felül hozzátesz valamit a barátsághoz. Mondani szokták - és igaz is - a vadászaban mindenkiből előjön a valós énje, ami felér egy jellemrajzal. Gyere velem vadászni, megmondom ki vagy ! 

Harmin év vadászbarátsága kötött össze Misivel, sokszor több napos vadászatokon szívtuk egymás vérét, ugrattuk, cukkoltuk egymást - de mindíg nagy szeretettel. Az utóbbi időben sokat gyengélkedett, de nagyon szeretett volna egy közös fácánvadászaton részt venni, amire meghívtam. Már amikor kiszállt az autójából,láttam, hogy ebből nem lesz vadászat. Menni is alig tudott. Azért megpróbálta, de nem sikerült, az első fűcsomóban megbotlott, elesett,úgy kellett felsegíteni. Belátta, hogy eddig tartott a vadászsága, befejezi ! És ekkor tett olyan gesztust, ami t csak igaz barát tesz, a fegyverét ott és akkor, a fiamnak ajándékozta. 

Két hete jöt a hír, Misi kórházba került, covidos lett. Telefonon tartottam benne a lelket, tervezgetett, szeretett volna még egyszer felülni velem egy lesre, persze csak nézőként. Egyél igyál sokat, erősödjél, kerülj mihamarab haza és tavasszal megyünk vadászni - biztattam és úgy látszott sikerrel, mert hazaengedték, úgy látszott megúszta. 

Két napja kaptam a hírt, a felesége hívott, Mihály meghalt !

Nyugodj békében jóbarát !

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.