Vasárnap
2010.02.01. 20:52
Még Széchenyi idejében a Sonntagjager egy olyan elvetemült, lesajnált valaki volt, aki ezt a dolgát, mármint a vadászatot, vasárnap követte el. Merthogy egy igazi úriembernek, vasárnap misére kellett mennie, a déli harangszónál pedig a gőzőlgő húslevesé volt a főszerep, a délután pedig, a sziesztáról szólt stb. Szóval, úriember, vasárnap nem vadászik, csak a paraszt - mondták.
A mi vadásztársaságunk sem a túlzott templombajárásáról híres. Van olyan is aki a feleségét küldte vasárnaponként a templomba, őmaga a Marxista egyetemet végezte el. Sosem lehet tudni,milyen idők, és kinek az országa fog eljönni - mondta. Gerinc ám ez, a javából!
Igazi kompromisszum született, mint az emlegetett vadásznál, aki bebíztosította magát mindkét oldalról. Egyik héten szombaton, másikon vasárnap van vadászat. A gyülekezés éppen nyolckor a templom mellett, harangszóra. Nem volt jó érzés a templomba igyekvő emberek szemeláttára gyülekeznünk. Érdekes, hogy legtöbbünket ez nem zavart. Engem ,nagyon ! El is maradtam ezekről a közös vadászatokról. De nem csak ez volt az oka. Nekem, ez az összekényszerített vadásztársasági forma már nagyon nem tetszik. Ha vadászni akarok és jól is akarom érezni magam, akkor majd olyanokkal megyek, akikkel mindez teljesül. És nem vasárnap. Nem akarok én sem Sonntagjager lenni. Jó nekem a csütörtök is.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.