De jó is lenne -  a blogom címében megadottakhoz ragaszkodva - csupa derűs, vagy legalább is sikeres vadászatokról, méretes halakról, vagy minimum egy hangulatos esti les, lelket fürdető hatásáról írni, de ez nem mindig adódik. Viszont lépten-nyomon  ütközök lohasztó látványokba, mint például ma…

Az anyagmegmaradás klasszikus törvénye szerint: " anyag nem vész el, csak átalakul." Ebben bíztam, amikor a Vahur kutyám lelépett, miszerint tacskó sem vész el, csak átalakul...! Önfejű, konok, szökevénnyé !  Érdekes a tacskók lelkivilága ! Tud hízelegni, bújni, szereti a simogatást, pórázon…

Ha valamit nem szeretek a vadászati szóhasználatban, akkor az a vadkárelhárítás ! Így, egybe írva !  Kár mindíg volt, mert vad is volt, valamilyen szinten hárították is, de az új földtulajdonosok nehezen emésztik, hogy ha vad van, akkor kár is keletkezik, amikor pedig megszerezték a földjeiket -…

A reggeli csepergő eső, a fekete felhőket kergető áprilisi szél sem tudott eltántorítani a tervemtől, horgászni fogok ! Halasztást nem tűrt a tervem, ugyanis az előző nap vásárolt csontkukacok nem igazán "tartósak", frissen hatásosak a halakra, ami szintén szempont volt a döntésemben.  Arról nem is…

Amikor nincs aktuális, elmesélésre alkalmas  vadász élményem, akkor is "vadászok", kotorászok az emlékeimben, felszínre hozok kacagtató, vagy elszomorító történeteket, olykor moralizálok. Az egyik "előkotort" témám az, hogy mitől függhet egy társas vadászat hangulata, amikor a vadászat végén…