Majdnem kihagytam a lényeget, de egy blogbejegyzés mérete nem lehet túl terjedelmes, mert akkor unalmas. Nos, a vaddisznós "kaland" záróakkordja méltó lett az előzményekhez. Éjjel 11 órakor értem haza, akkor fordultam be a házunk elé, éppen a kissé elfáradt testemet bontottam ki az autóból, amikor…

Most mellőzném a történet felvezetésének lírai részét,a tájleírást, a régen látott erdő nagyfiúvá cseperedését, az egyik, kidőlt- bedőlt les szomorú emlékét, ahol a tragikus halálú Pisti vadőrrel sokat ücsörögtünk. Bizony, legalább harminc éves emlékek ezek. Sok új les került ide, de már nem az…

Végre valahára valós vadásztörténetet tudok prezentálni, nem csak olyan szép jelzőkkel felékesített hangulati elemeket -  a hajnali madárcsicsergéstől az estéli harangzúgásig - mint amiket Fekete István pazarul csinált és amit nem érdemes és nem is lehet  utánozni. Azok a vadász írások, amikben…

 Ez a történet legalább harminc éves, de most jutott eszembe, amikor egy "rajongóm"- Isten nyugtassa, elvitte a harcias rosszindulata - írt egy feljelentést, miszerint én egy vadász, lovász, halász, madarász ember vagyok, az ő fogával nem törődök, stb. stb. A két kőrzeti orvos kolléga is kapott…

A darazsak feledékenységében bízva, másnap is kiültem a lesemre. Voltak biztató előjelek, hiszen a les környéke háborítatlan volt - mint ahogy írtam, az erdő gazdája reklamált a gyengécske szóró miatt - így a disznók háborítatlanul jöttek-mentek, nem volt kedvem ide ülni. Ráadásul a lesem alatt…

Előljáróban annyit, hogy ez a történet arról szól, amikor a vadászra vadásznak. Jelesül énrám ! Előzményekről annyit, hogy jó régen nem ültem azon a lesen, ahová ezen a napon készültem, mert kedvemet szegték. Ugyanis egy erdő melletti tisztáson szórogattam a kukoricát a vaddisznóknak, de csak…